Proszociális és agresszív viselkedések normavizsgálata és az iskolai klímával való összefüggései

Az iskolai klímát az intézményen belüli normák, az iskolán belüli kapcsolatok, a fizikális kör- nyezet sajátosságai, és az intézmény szervezeti jellegzetességei határozzák meg (Cohen ? McCabe ? Michelli ? Pickerall, 2009). Az iskolai klíma megítélésére nagyban hatással van a diákok és az ott dolgozók által tapasztalt és helyesnek vélt viselkedésformák: a gyakran megje- lenő agresszív viselkedésformák negatívan hatnak az iskolai klímára, míg pozitív klímában gyakrabban fordulnak elő proszociális viselkedésformák (Székely, 2018). A pozitív iskolai klíma hatása a bullying-prevenció szintjén is érződik, mivel a támogató kapcsolatok miatt a diákok bíznak a zaklatás elleni fellépés hatékonyságában (Wang ? Berry ? Swearer, 2013). Ku- tatásunkban két új mérőeszköz kerül bemutatásra. Az iskolai klíma mérésére a Georgia Rövid Iskolai Klíma Kérdőív (GaBSCI) jelenleg validálás alatt lévő magyar nyelvű változatát alkal- maztuk (White et al., 2014). A proszociális és agresszív viselkedések felmérésére egy erre a célra kialakított normakérdőívet alkalmaztunk (Szabó ? Labancz, 2015). Mind a tanulók, mind az iskolai dolgozók eredményeink szerint az iskolai klíma értékelése negatívan korrelál az ag- resszív cselekedetek gyakoriságával, pozitívan pedig a proszociális viselkedések gyakoriságá- val. Hasonló irányú összefüggést kaptunk az elrendelő és a személyes normákat illetően. Ered- ményeink alátámasztják az előzetes feltevéseinket a jelenségekkel kapcsolatban és megerősítik a két mérőeszköz megbízhatóságát és konvergens validitását is. Az iskolai klíma mérésének és az iskolai zaklatás normavizsgálattal történő felmérésének tovább gyakorlati alkalmazása is elképzelhető a bullying-prevenció területén.