Az intenzív broiler csirketenyésztés életciklus-értékelését már több kutató is elvégezte, ám magyarországi és közép-kelet-európai viszonylatban még nem állnak rendelkezésre adatok. Jelen kutatás során egy magyarországi broiler csirketenyésztő telep környezeti terhelése volt vizsgálva, életciklus-értékelés (life cycle assessment, LCA) módszertanát alkalmazva. Az LCA-t egy termék teljes életpályája során fellépő környezeti hatásainak számszerűsítésére és a termelés során fellépő kritikus pontok feltérképezésére használják az input és output anyag- és energiaáramok meghatározásával. Az elemzésbe 11 hatáskategória lett bevonva (elemek abiotikus kimerülési potenciálja (ADPe), fosszilis tüzelőanyagok abiotikus kimerülési potenciálja (ADPf), savasodási potenciál (AP), eutrofizációs potenciál (EP), globális felmelegedési potenciál (GWP), ózónlebontó potenciál (ODP), fotokémiai oxidációs potenciál (POP), humán toxicitási potenciál (HTP), édesvízi ökotoxicitási potenciál (FAETP), tengervízi ökotoxicitási potenciál (MAETP) és szárazföldi ökotoxicitási potenciál (TETP)). A tenyésztés során fellépő kritikus pontok öt nagyobb csoportba lettek sorolva, ezek a takarmányozással kapcsolatos folyamatok, a szállítási folyamatok, a földgázfogyasztás, az elektromos áramfogyasztás, végül az egyéb, istállóban végbemenő folyamatok voltak. Az eredmények alapján a 11-ből nyolc hatáskategória esetében (ADPe, AP, EP, GWP, POP, FAETP, HTP, TETP) a környezetterheléshez egyértelműen a takarmányozás és az ahhoz kapcsolódó folyamatok járultak hozzá. A takarmányozási folyamatok hozzájárulása a fent említett nyolc hatáskategóriából ötnél (AP, EP, POP, FAETP és TETP) 80% feletti volt. Az ADPf hatáskategóriánál a fő hozzájáruló tevékenység a földgázfogyasztás volt (51,55%), míg az ODP-nél a szállítási folyamatok (26,84%) és a földgázfogyasztás (26,05%) voltak. A MAETP hatáskategória esetében a takarmányozási folyamatok hozzájárulása kevesebb, mint 1%-kal maradt el az elektromos áramfogyasztástól. Előbbinél a környezeti terheléshez történő hozzájárulás aránya 31,56% volt, míg utóbbinál 32,11%. Az életciklus-értékelés során nyert információk döntéstámogató eszközként szolgálhatnak, információt nyújtva a fejlődéshez, modernizáláshoz és a fenntarthatóbb rendszerek kiépítéséhez, csökkentve ezáltal az egyes szektorok környezeti terhelését.
