Nyögvenyelős gulyáskommunizmus: az evés mint a késő-kádárkori hatalmi viszonyok, nemi szerepek és fogyasztási módok metaforája a Veri az ördög a feleségét című filmben

Ureczky, E.: Nyögvenyelős gulyáskommunizmus: az evés mint a késő-kádárkori hatalmi viszonyok, nemi szerepek és fogyasztási módok metaforája a Veri az ördög a feleségét című filmben.
In: Tér, hatalom és identitás viszonyai a magyar filmben. Szerk.: Győri Zsolt, Kalmár György, Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 159-170, 2015, (Zoom. A kortárs filmtudomány kulcskérdései, ISSN 2063-8450 ; vol. 4.) ISBN: 9789633185513

DEA

cím:

szerzők:

Ureczky Eszter

kiadás éve:

2015

típus:

könyvrészlet

műfaj:

könyvfejezet

nyelv:

magyar

MAB:

bölcsészettudományok, irodalom- és kultúratudományok

tárgyszavak:

szocializmus, kádárizmus, evés, film, gender

absztrakt:

András Ferenc legendás filmszatírája (1977) valahol a Balaton-felvidéken játszódikaugusztus 20-án a Kajtár család körében, akik hatalmas sürgés-forgásközepette készülődnek Pesten dolgozó rokonuk (Pécsi Ildikó) látogatására, akimagával hozza nagyhatalmú főnökét és annak családját. A háziasszony (Pásztor Erzsi)lucullusi lakomát rendez, hogy így juttassa előnyökhöz kisebbik gyermekét, csakhogyhiba csúszik a számításba: a vendég, Vetró elvtárs, az új szocialista elit mintapéldányavalójában egy gyomorbajos pártfunkcionárius, aki megbotránkozva, ám féltékenyenszemléli a vidéki emberek hedonizmusát és jólétét. A filmbeli vendégség érzéki ésérzékletes látlelete a puhadiktatúra hatalmi viszonyainak, a ?legvidámabb barakk"ideológiai struktúráinak, a kádári gulyáskommunizmus értékrendjének, vagy inkábbértékválságának.

pályázatok:

OTKA-112700; RH/751/2015