Összetett visszaható névmások a magyarban

A cikk három magyar reflexív elem, a maga, az önmaga és a jómaga nyelvtanát térképezi fel. A három közül csak a grammatikalizálódott birtokos szerkezettel bíró maga tekinthető valódi reflexív anaforának, amennyiben elsősorban csak lokálisan kötött változóként engedélyezett a használata. A cikkben részletes érvekkel alátámasztott birtokos szerkezeti elemzés Anagnostopoulou?Everaert (1999) javaslatának magyarra történő alkalmazásán alapul. A másik két reflexív elem összetett morfológiája miatt a magáétól eltérő szerkezetbe kerül beillesztésre, és emiatt sajátos nyelvtani tulajdonságokat vesznek fel. Az önmaga elsősorban reprezentációs olvasatokban szerepel, míg a jómaga egyfajta logoforikus névmásként használatos. Mint olyanok, egyikük sem funkcionál kötött változóként. Szigorú értelemben véve nem is anaforák, és így nem esnek a kötéselmélet hatálya alá sem.